Az idei őszi konferenciánkon az ember és a teremtett világ közötti köteléket vesszük nagyító alá, s ennek a hittanórai megjelenítéséhez keresünk szempontokat és ötleteket.

Program:

Az élők földje és Isten állatkertje: teremtésvédelem az Ószövetség világában // Varga Gyöngyi (lelkész, tanár)

A természet minden bizonnyal nagyon fontos szerepet töltött be az Ószövetség népének mindennapi életében. A Biblia első lapján már találkozunk a természettel, a második teremtés-elbeszélésből pedig kiderül, hogy Isten az embert környezetéért való felelősségvállalásra hívja. Az Ószövetség költői szövegeiben az állat- és növényvilág számos faja elevenedik meg előttünk. A 104. zsoltár szerzője Ehnaton fáraó naphimnuszát is „adaptálta” imádságába. Hogyan művelte és őrizte a rá bízott „talpalatnyi” földet a bibliai idők embere? Vajon hogyan tekintett természeti környezetére, az ott fellelhető értékekre és erőforrásokra? Tényleg „tejjel és mézzel folyó föld” volt az ajándékba kapott ország? Milyen közösségi erőfeszítések történtek a bibliai időkben a természeti környezet megóvása érdekében, és milyen formái alakultak ki a fiatal generációk „környezeti nevelésének”? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az előadás keretén belül.

A teremtett világ az Újszövetségben // Halász Zsolt (teológus doktorandusz, személyiségfejlesztő tréner, közgazdász-informatikus)

Van-e különbség az Ószövetség és az Újszövetség világképe között? Ha van, akkor miben áll ez a különbség? Miként viszonyulnak az evangéliumok írói, illetve maga Jézus a külvilág elemeihez, a természethez? A teremtéskor az ember kapott egy mandátumot arra vonatkozólag, hogy az Édent művelje és őrizze. Érvényes-e ez a feladatkör ma is? Mire jó, mit közvetít a szentírók szerint a külvilág, benne a bennünket körülvevő természettel? A természet az általános vagy természeti kijelentés forrása; tehát mint ilyenre kell tekintenünk rá. A természet kutatása és védelme nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is, de csakis úgy, hogy az ember ne rombolja azt munkájával, mert végső soron testi és szellemi létének alapvető forrása is.

Változó világunk és az ember // Botos Barbara (klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, környezettudományi szakember, biológia-angol tanár és református vallástanár)

„Ma már nincs helye az éghajlatváltozás tényével kapcsolatos vitáknak, sokkal inkább az egyes országok arra adott válaszaira, cselekvőképességére kerül a hangsúly.” De mit is takar az éghajlatváltozás fogalma, s mely kutatásokra épül? Milyen megfigyeléseknek és elemzéseknek hihetünk, s vannak-e e téren álhírek? Mit tehetünk a megbénító kétségbeesés ellen? Mit tehetnek az egyes országok, s azok társadalmi csoportjai a teremtésvédelem terén? Mennyiben csak a politika terepe, s mennyiben lehet egy gyülekezet vagy egy hittancsoport témája is az éghajlatváltozás kérdése?

A Szent (újra)felfedezése a mindennapokban // Laczkó Zsuzsanna (szerzetesnő, tanár)

Ipari, fogyasztói társadalomban élve elveszítettük a természetközeliséget, s ezzel együtt  a hétköznapi élet apró csodái iránti érzékünket is. Amikor a Földre tekintünk, nem annyira Isten teremtő szeretetének ajándékát látjuk benne, mint inkább a rendelkezésünkre álló "nyersanyagot". Az előadás során vetünk egy pillantást arra a 13,8 milliárd éves folyamatra, amelynek során Földünk elérte a jelen állapotát, s a csodákat szemlélve keressük a Szent jelenlétét néhány olyan mindennapi dologban, mint például a légzésünk vagy a főzés. Ha ismét megtanulunk csodálkozni, akkor talán nem csupán a katasztrófától való félelemből, hanem a Teremtő iránti szeretettől indíttatva tudunk vigyázni Földünkre.    

Lelki környezet-véd-elem // Komáromi Erzsébet Katalin (művészetterapeuta, iparművész), Pap Erika (klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta)

Mindenféle törmelékből, anyagból építünk egészet a képzőművészet – terápiásan is használható – komponáló ereje által. Analógiákat keresünk: hol, kiben, mikor és hogyan hagyunk nyomokat? Mindannyian tele vagyunk sérülésekkel – hogyan tudjuk mindezt átnemesíteni? És építhetünk-e sérülésekből – a sajátjainkból, a világéiból – új értékeket? Melyik érzelemhez, bántáshoz, nehezen elfogadható dologhoz milyen anyagokat tudunk társítani, választani?  Hogyan tud új érték, új minőség születni mindebből? Sajátélményű műhely.

Zöldülő gyülekezetek // Szűcs Kinga (teológus, tanár)

Gyülekezeteink – méretüknél és szerkezetüknél fogva – ideális keretet nyújthatnak azon kisközösségi törekvéseknek, amelyek környezetünk állapotának megőrzését, az emberi tevékenység által okozott károk enyhítését célozzák. Mit tehetünk ezen célok minél hatékonyabb elérésére közösségeinken belül, illetve hogyan kapcsolódhatunk össze tevékenyen olyan más közösségekkel, amelyek a környezettudatosság útján szeretnének járni? Miben rejlik speciálisan keresztény felelősségünk környezetünkért, és milyen értékeket közvetíthetünk kifelé a fogyasztói látszatérdekekkel szemben? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat a műhelymunka során.

Egészséges testápolás // Victor Anna (tanár)

„A tested a templomod, tartsd tisztán, hogy a lélek méltóképpen lakhasson benne” (B.K.S. Iyengar) Testápolás természetesen, hulladék nélkül? Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Gyakorlati tanácsok, ötletek, és egy kis kence keverés. Ha hozol egy tégelyt, máris tettél egy lépést a cél felé.

Bibliai ételkóstoló – avagy teríthetünk-e asztalt hittanórán? // Fördős Kata (hitoktató)

Miket ettek, ittak a Bibliai korában az emberek? Hogyan tartósítottak? Összeállíthatnánk-e egy menüt a régi kor ételeiből? Be tudnánk e szerezni manapság is az alapanyagokat? Válaszokat keresünk a bibliai ételek bemutatóján lehet, ahol megkóstolhatjátok a mézes datolyát, a kecskesajtot olíva bogyóval és keletlen kenyérrel, készíthettek gyümölcssalátát, kuszkuszt. De megvalósítható-e mindez hittanórán? Ötletek, tapasztalatok, utak egy saját készítésű bibliai szakácskönyv nyomában.

Ez (nem) játék! // Gémklub munkatársai

A „világ megmentése”, világok teremtése, valamint a környezetvédelem témája több társasjáték vezérfonalaként megjelenik, s egyre inkább foglalkoztatja a játékok készítőit a környezettudatosság mint téma mellett a fenntartható, környezetbarát előállítás kérdése is. A műhelyen a Gémklub játékmesterei olyan játékokkal ismertetik meg a résztvevőket, melyeket jól lehet alkalmazni a témához illeszkedően a ráhangolódás folyamatában, vagy akár egy projektnapon is. Betekintést nyerhetünk többek között a Photosynthesis, a Sid MEier’s Civilization vagy az Anachrony világába.

Időpont: 2018. november 24.

Helyszín:Evangélikus Hittudományi Egyetem, 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.

Jelentkezés: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Jelentkezéskor kérjük megadni a csoportválasztást! (pl. „I/b és II/a”)

A jelentkezéseket a beérkezések sorrendjében tudjuk elfogadni a munkacsoportokban meghatározott létszámig.